"Hozzon ez az év még több örömet mint az előzőmmég több békét,még több szépséget és még több nyugalmat.Hozzon még nagyobb szabadságot és még több időt megtapasztalni a lelki béke édes pillanatait - legyen ez az ajándék mára és mindenkorra" Ez áll a születésnapi képeslapon amitől megáll az eszem. Belém hasított a felismerés ami sok-sok kérdést vont maga után.Miért vagyunk nagyravágyók? Ha egy kicsit is boncolgatni kezdjük az értelmét ennek az amúgy jókívánságnak akkor azért döbbenetes ténynek lehetünk szemtanúi.Mindig többet és mindig mást szeretnénk mint ami van. Az örök elégedetlenség kiöli belőlünk annak a lehetőségét,hogy jól éljük meg a mindennapokat és örüljünk annak ami van,ami megadatik és élvezzük ki annak minden pillanatát!
A nők amúgy is harmincon túl már rettegnek a születésnapoktól,vagy hazudják a korukat,vagy nem beszélnek róla vagy szószerint nem akarják hinni, hogy elérkezett és ezért úgy is élik meg mintha nem is lenne. Van az a típus aki baromi jól néz ki korához képest,tudja is magáról de dacol az évszámokkal és pont addig tud és mer róla beszélni amíg a visszaigazolások ennek nem látszódásáról tesznek tanúbizonyságot ami természetesen leveszi Őt a lábáról. " Nem is látszol annyinak...; Letagadhatnál egy jó pár évet....; Nagyon jól tartod magad...stb" ezekre gondolok aminek vagy van valóságalapja,vagy kedvesség és illendőség áll mögötte vagy azért mondjuk mert pontosan tudjuk,hogy a msik fél ezt várja el tőlünk. Kimondjuk és hagyjuk főni a levében az illetőt.
Na de kit érdekel? Nem mindegy,hogy 30 vagy 33?Közeledik a 40?Mondjuk ez már tényleg riasztó! De minden kornak megvan a maga szépsége csak tudni kell élni a lehetőséggel!Félek,hogy nem ugyanazokra a dolgokra vágyunk de egy a biztos ÉLJÜNK SOKÁIG BOLDOGAN!
Utolsó kommentek