Ha nincs rá pénzed ne is házasodj???
Miután a nővérem felhívott, hogy szeretne valamit mondani és nem is tudja,hogy a jó hír hallatán inkább haragudni fogok-e vagy örülni de meg kell,hogy mondja...ma reggel összeházasodtak, én magam sem tudtam igazából,hogy mit érezzek. Villámcsapásként ért mert egyrészt a szeretett nővérem esküvőjén evidens,hogy ott kellene legyek, másrészt nagyon régóta vágyom egy igazi lagzira,harmadrészt kirekesztve érzem magam,hogy nemhogy nem hívtak meg de csak utólag közölték! Mi ez ???? Mi történik???
Aztán miután elmagyarázta - és ezáltal kezdtek bennem lenyugodni a düh kis rabszolgái - hogy igazi lagzira most nincs pénzük, meg hogy jön a második baba akinek nevet kell formálni...kezdtem megérteni,hogy miről is beszél!
Mi az esküvő valójában? És miért vágyunk kényszeresen arra,hogy minél több ember lássa,hallja,csodálja a mi boldogító igenünket? Tényleg kezdtem feladni a hitemet a nagy-nagy esküvőkkel kapcsolatban és elérkezettnek láttam az időt arra,hogy utánanézzek - ha máshol nem hát legalább magamban - ,hogy mi ez a csoportosulás, pénzkidobás,szép ruhák,fodrász,smink,díszítés,drága menüsorok, hálátlan cipők és esetleg még hálátlanabb vendégek,fárasztó tánc és másnapos ébredés. Miközben egyetlen dologról kellene hogy szóljon: KETTŐNKRŐL! A mi valós, szerelmes és jól végiggondolt eskünkről..
Mit is mondjak??? Azt, hogy akkor igaza van a testvéremnek,hogy nem dob ki feleslegesen komoly vagyonokat arra,hogy végigriszálja magát a tömeg előtt akik végig az ingyen piára és kajára tudnak csak gondolni hanem "szűk" körben,meghitten kimondják azt a bizonyos IGEN-t és vége....ennyi!
Na jó nem vagyok ám ennyire ellene a dolognak azért, hisz Nekem is hatalmas,királylányos esküvőm volt.
Utolsó kommentek